Tardosi Kemencés Fogadó és a Gerecse nevezetességei
Az ország egyik legszebb és természeti adottságokkal jócskán megáldott területén áll a tardosi Kemencés Fogadó, mely nem csupán gasztronómiai fogásaival vonzza magához vendégeit, szálláshelyként is igen népszerű, ezáltal nagyban hozzájárul, hogy a természet szerelmesei jobban megismerjék hazánk kiemelkedő szépségű régióját és aktív pihenéssel tölthessék szabadidejüket. A fogadó megjelenése tökéletes összhangban van a hely szépségével és hangulatával, vidéki vendéglőként stílusában a környékbeli falvak harmonikus, barátságos jellegét adja át. Nevét az étteremben lévő kemencéről kapta, mely nélkülözhetetlen a közkedvelt, egyedi ízvilággal rendelkező kemencében sült ételek elkészítéséhez. A környék turizmusának fellendítésében is nagy szerep jut a fogadónak, hiszen Gerecse szívében található hely nyújt fedelet az idesereglő természetkedvelőknek, maximálisan eleget téve az elvárásoknak.
Gerecse és tájvédelmi körzete, tökéletes kikapcsolódásra ad lehetőséget. Ugyan van turista útvonalakkal jelzett útvonala, mégis, sok-sok felfedezetlen részben gazdag. Csodálatos növény- és állatvilággal rendelkezik, érdemes tavasszal, nyáron és ősszel is felfedezni. Gyakran találkozhatunk a kék nünükével, vagy meg annyi színes lepkével, közöttük a fecskefarkú lepkékkel, nappali pávaszemmel, de említésre méltó a lábatlan gyík, mellyel szintén összetalálkozhatunk egy-egy kitaposatlan ösvényen. Növényvilágában szintén különleges helyet foglal el, a hunyor mellett a magyar földi husáng. Gerecsébe érdemes Tatabánya felől közelíteni, megcsodálni a Turul madarat, mely a város lakóira tekint a röghegység magasából. Több napos kirándulásra is elegendő élménnyel szolgál a vadregényes vidék.
A közelben található Vértesszőlős, ahol őseink is megfordultak, ékes bizonyítéka mindennek a Vértesszőlősi előember múzeumában lévő leletek. A hangulatos kis falvak, mint például Tardos, szintén kellemes pihenőhelyül szolgálnak. Barátságos és vendégszerető emberek lakta kis településeken, helyi specialitásokat kóstolhatunk és helytörténeti múzeumokat látogathatunk. Nyergesújfaluig eljutva pedig a Duna mosta tájban gyönyörködhetünk. Messzemenően csodálatos, és igazán magyar élményekkel gazdagodhatunk túránk során. Érdemes turistatérképpel nekivágni ha hosszadalmas utat tervezünk, ugyanis viszonylag kevés jelzéssel rendelkeznek a kitaposott ösvények.
Ma már országos hírű versenyek, túrák kerülnek megrendezésre, illetve haladnak át községünkön.(Például kerékpáros- és futóversenyek, Gerecse 50 és Kinizsi 100 teljesítménytúra.) A Gerecse felszín közeli képződményeinek felépítésében a triász és jura mészkő uralkodik. 1996-ban ebből a kőzetből került elő egy őskrokodil maradványa a Pisznicén. Kultúrtörténeti érdekesség a kis-gerecsei avar földvár és a neszmélyi várhegy. Pusztamarót volt a mohácsi ütközetet követő híres maróti csata helyszíne. A hegység szívében jelenleg is folyik egy középkori település, Kovácsi feltárása, ahol egy Árpád-kori templom, a hozzá kapcsolódó temető és egy későbbi nemesi udvarház maradványait tekinthetjük meg.
A hegység kastélyai közül a bajnai, a bikolpusztai és a kis-gerecsei Serédi-kastély érdemes megtekinteni. Kék túra útvonala mentén csodálhatjuk meg Tardos és Pusztamarót között az 1935-ben dr. Serédi Jusztinián által építtetett nyaralót, melyben a II. világháború alatt a bíboros hercegprímás Horty Miklós kormányzóval folytatott megbeszélést.
Tardos a Gerecse zárt erdőtömbjében helyezkedik el. A környék egyik legfestőbb települése, melyet a Gerecsei Tájvédelmi Körzet 400-500 méteres hegyei csaknem teljesen körülvesznek. Faluszerkezete több szempontból említésre méltó, hiszen jellegzetes „utca-udvaros” központja mellett a Bikol-patak völgyét követő zegzugos falurészlet is egyedivé teszi. A község orsószerűen kiszélesedő főutcáján áll az 1775-ben épített, barokk stílusú római katolikus műemlék plébániatemplom. Az utcaudvaros beépítési szerkezetű faluközpontban található a Kossuth-díjas Fekete Lajos turkológus szülőháza, emlékszobája és a helyi néprajzi kiállítás, valamint Vörös Gábor tardosi születésű képzőművész emlékkiállítása. Érdekes látnivaló még a faluban a 2001-ben alakult Régi Rádiók Állandó Kiállítása. A legidősebb rádió 1925-bıl, a legfiatalabb pedig 1974-bıl származik. Jelenleg 93 darab működő rádió van kiállítva, de ez nem állandó. A falu közelében található a Palenka Mária szobra, a Mária jelenés színhelye.
Tardos legjelentősebb hagyományos rendezvényei a Medvehagyma fesztivál, a májusi Hegyen – Völgyön Futóverseny, a júliusi Magdolna napi búcsú és a Vörös Márvány Napok, a szeptemberi falunap. A falu melletti Malomvölgy kedvelt kirándulóhely, melyet csodálatos természeti környezetének köszönhet. Az 1980-as években halastóvá duzzasztották fel az itt folyó Bikol-patak vizét, mely egész évben alkalmas a horgászásra. A völgy légterében fokozottan védett kerecsensólyom és parlagi sas is látható.
Az Országos Kék Túra útvonala a község mellet vezet. Tardoson a vadászatot a helyi vadásztársaság szervezi, irányítja. Az egyik elhagyott bányarész napjainkban hegymászók kiképzését segíti. A Gorba tetőn sárkányrepülő és paplanernyő felszállóhely található.
A tardosi vörösmészkő bizonyos rétegeiben tömegesen fordulnak elő ammoniteszfajok maradványai. A Bánya-hegy több évszázadoskőfejtőiben a mai napig is találkozhatunk ammoniteszekkel.
A kőbányászat már a kezdetektől fogva fontos szerepet töltött be a település történetében. A római kortól bányászták az itt található jura-kori vörös mészkövet. A rómaiak a bányáktól kőhordó utat építettek a Duna partjáig. A török hódoltság alatt a település elpusztult és 1720-ig lakatlan maradt, amikor is az esztergomi érsekség katolikus szlovákokat telepített ide. A bányászatból és fuvarozásból élő szlovákok a középkori faluhely mellett építették fel az új települést. A kőbányászat és feldolgozás a mai napig meghatározó tevékenysége a falunak. A híres tardosi kőbányák egy részét ma már nem művelik. Előzetes bejelentés és egyeztetés után látogathatóak. Ezek nemegyszer igazi növény- vagy állattani ritkaságok élőhelyei. A megkapó szépségű és közkedvelt kirándulóhelyként ismert. Az elhagyott kőfejtőkben hazánk legkedveltebb sziklamászó iskolája várja az extrém kihívásokat keresőket.
Ezeken a természet adta lehetőségeken felül számos egyéb alternatíva áll az idelátogatók rendelkezésére. Módjuk nyílhat lovaglásra és lovacskocsikázásra , ami különleges hangulatával még élvezetesebbé teszi a környék látványosságainak feltérképezését. Ezen kívül igénybe vehető a helyi tornaterem is, mely lehetőséget biztosít különböző sporttevékenységek őzésére (kosárlabdázás, kézilabdázás, ping-pongozás,stb.).
Vértesszőlősön félmillió éves előembertelepet tártak fel, amely világviszonylatban is nagyon ritka régészeti leletnek számít. Ezen a tájon az ember jelenléte egészen az emberi lét kezdetéig vezethető vissza. Agostyánban arborétum tekinthető meg. Ennek a falunak határában találhatjuk a térség természetvédelmi és humánökológiai oktatóközpontját is, melynek célja az ember és a természet kapcsolatának tanulmányozása, a korábbi harmonikus viszony visszaállítási lehetőségeinek felkutatása. Az oktatóközpontot működtető alapítvány szervezésében pedagógus továbbképzéseken, erdei iskolákon, természetkutató- és életmód-táborokban vehetnek részt az érdeklődők. Az Agostyáni Arborétumban egzóta fajokban gazdag növényvilág tekinthető meg.
